Sok szakma, munkakör, amelyeket tanulóink – a jövendő munkavállalók – betölthetnek majd, ma még nem is létezik. Így fel kell tennünk magunknak a kérdést: jól képezzük diákjainkat? Valóban átadjuk nekik azt a tudást, amivel felnőttként majd boldogulhatnak? Ezekkel a gondolatokkal foglalta össze Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a szakképzés előtt álló egyik legnagyobb kihívás lényegét a XXXIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián tartott előadásában.

 

A kormány 2019-ben elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely válaszokat kíván adni a környezet változásai által generált és a gazdaság szereplői által megfogalmazott kihívásokra. A stratégia mentén elindult a szakképzési rendszer teljes, a tartalom és a módszertan, a képzési keretek, valamint a képzési környezet megújítását is magában foglaló átalakítása. Létrejött a korábbi Országos Képzési Jegyzéknél informatívabb és átláthatóbb, a szakmák digitális kompetencia szintjét is tartalmazó Szakmajegyzék. A szakképzés gazdasági környezethez igazodó rugalmasságának biztosítása érdekében a szakképzésben kerettantervek helyett kimeneti követelmények határozzák meg a képzés tartalmát.

 

2020. szeptemberben 8 beavatkozási ponton kezdődött meg a szakképzési rendszer átalakítása. Az öt éves technikusi és a három éves szakképző iskolai képzés elindulása mellett olyan, új típusú alternatív képzési formák is bevezetésre kerültek, mint az orientációs év, a dobbantó program vagy a műhelyiskola. A 8. osztályosok kompetencia mérése, az orientációs évfolyam és az ágazati alapoktatás az új rendszerben megalapozottabbá teszi a szakma kiválasztását, ami a lemorzsolódás csökkentését is szolgálja.

 

Az oktatók továbbképzését és az új, teljesítményalapú bérfejlesztés alapjául szolgáló minősítési rendszer bevezetését, ismertetését a pandémia nehezítette, mindezek ellenére az átállás sikeres volt, hiszen az oktatók 97 százaléka elfogadta a jogállásváltozást és a megajánlott munkabért, ami átlagosan 30 százalékos, de egyéni szinten a teljesítmény függvényében változó mértékű, akár 80 százalékos béremelést jelentett.

 

A beiskolázási számok az átalakítás sikerét mutatják. Tavaly hat, idén tíz százalékkal többen választották a szakképzést a nyolcadikos tanulók közül. 

 

A szakképzési rendszer kínálata is bővült. A helyettes államtitkár bemutatta az új lehetőségként bevezetett okleveles technikusképzést, a MOME bevonásával kidolgozott kreatív technikumi képzést és a pedagógiai technikumot. Mindenütt nagyon szoros a kapcsolat a felsőoktatás és a szakképzés között, amikor tartalmi fejlesztésekről van szó – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

 

Az alternatív tanulási utak eddigi tapasztalatai nagyon biztatók, a programokból a lemorzsolódás minimális. A mentortanárok továbbképzése folyamatosan zajlik.

 

Módszertani megújulás azonban nem csak ezeken a területeken, hanem minden téren szükséges. Új lehetőségként jelent meg ugyanis a szakképzésben a projektoktatás és a projektvizsga. Az ágazati alapvizsgát már így szervezték az intézmények, és rendkívül jók a visszajelzések, a tapasztalatok alapján a gyerekek élvezik a vizsgát.

 

A módszertani megújulásban vállalnak szerepet a legmodernebb eszközökkel felszerelt – és folyamatosan továbbfejlesztendő – digitális közösségi alkotóműhelyek is, amelyek minden szakképzési centrumban elkészültek. 

 

Megtörténtek a szakképzési rendszer irányítását támogató digitális fejlesztések is. Az online oktatást támogató KRÉTA Digitális Kollaborációs Teret sok oktató használja. Erre a jövőben is szükség lesz, tekintettel arra, hogy a háttérben zajlik a digitális tananyagok fejlesztése. Minden digitális tananyag egy platformra készül, a KRÉTA rendszeren keresztül tudják elérni a szülők, a gyerekek és az oktatók is. 

 

A helyettes államtitkár jelezte, hogy a felnőttek szakmai oktatásában is nagyon fontos az e-learning tananyagok bevezetése és ezáltal rövidített képzések lehetővé tétele ahhoz, hogy az valóban a gazdaság igényeire fókuszáló legyen, és elérje a felnőtteket.

 

Előadása végén Pölöskei Gáborné kiemelte: az, hogy mindezt meg tudjuk valósítani a szakképzésben, nagyban köszönhető annak, hogy milyen sok innovatív oktatónk van. Ezt mutatja, hogy a tavaly az online oktatás időszakában létrehozott Digitális Szakképzési Tananyagtárba azóta is egyre több saját fejlesztésű tartalmat töltenek fel az oktatók, önként, lelkesedéssel, amiért köszönet jár nekik.

 

A teljes előadás itt érhető el.

 

Forrás: IKK

Képillusztráció: Shutterstock