OKJ

Hatályos rendeletek alapján az Országos Képzési Jegyzékek adatbázisa (1993-tól)


MI AZ OKJ KÉPZÉS?
Az OKJ az Országos Képzési Jegyzék rövidítése, ami olyan képesítéseket foglal magában, melyek szakképzésben szerezhetőek meg. Az adott képzés végén megszerzett igazolás országosan elismert, így az OKJ képzések elvégzése során kiállított papírokkal az egész országban elhelyezkedhetünk. A szakképesítéseket ágazatok, tanulmányi területek és a szakképesítés szintjei szerint lehet csoportosítani. E csoportosítás lehetővé teszi azt is, hogy a Magyarországon meghirdetett képzéseket a nemzetközi tanfolyamokkal össze lehessen hasonlítani, egyenértékű vizsgálatoknak lehessen alávetni és így könnyen meg lehet oldani a honosításokat is.

Az OKJ-ben meghatározott szakmák esetében az állami garancia kiterjed az első vagy második szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő ingyenes megszerzésének, valamint a képzés feltételeinek biztosítására is. Az államilag elismert szakképesítéseket az OKJ 1993 óta rendelet által foglalja egységes rendszerbe.

A jegyzéket minden évben az aktuális oktatási miniszter hirdeti ki és, ha a piaci helyzet úgy kívánja, akkor szükség szerint módosíthatja is a listát. A szakképesítések létrehozására egyébként más szervektől is érkezhetnek javaslatok: így a létrehozásról vagy megszüntetésről szóló döntések meghozatalában a gazdaság képviselői (munkaadók, kamarák, munkavállalók képviselői) is részt vesznek.

Az OKJ-ban meghatározott szakképesítések megszerzésére a szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai követelmények alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát független vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek munkájában részt vesz a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara képviselője. Az OKJ kezdetben négy – humán, műszaki, gazdasági-szolgáltatási és agrár – szakterületen, 21 szakmacsoportban, több mint 800 szakképesítést tartalmazott, ezt a későbbiekben körülbelül a felére csökkentették, a 2012-es év pedig újabb nagy változásokat hoz az OKJ rendszerű képzések névsorában.

OKJ VAGY DIPLOMA?
Egyre nehezebb lesz bejutni a felsőoktatási intézményekbe. Akiket nem vesznek fel az egyetemekre, azoknak mindenképp át kell gondolniuk, hogy mihez is kezdjenek magukkal. Több lehetőség is kínálkozik: egy évet külföldön tölthetünk, hogy tapasztalatokat szerezzünk vagy elkezdhetünk dolgozni is akár, de választhatunk egy olyan OKJ-s képzést is, mellyel várhatóan el tudunk majd helyezkedni a jövőben egy anyagi biztonságot nyújtó munkahelyen.

A statisztikák arról árulkodnak, hogy előtérbe kerülnek azok a képzések, amelyeknek elvégzése később széles skáláját kínálja az olyan betöltendő állásoknak, amikhez eddig diplomára volt szükség. Az elmúlt években a diplomaszerzési kényszernek köszönhetően túlkínálat alakult ki egy-egy szakma esetében. Emiatt sokan nem a végzettségüknek megfelelő területen helyezkedtek el, hanem olyan állást töltöttek be melyhez elég lett volna egy OKJ-s képzés elvégzése. A felsőoktatási helyek azonban lecsökkentek és ez is azt bizonyítja, hogy a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez, egy jól fizető és élvezetes álláshoz nem feltétlenül szükséges a diploma, sőt a munkáltató sokszor még hátránynak is tekinti túlképzettségre hivatkozva. Emiatt történik meg az, hogy az OKJ képzések egyre értékesebbnek tűnnek majd. Az OKJ-s képzések lehetővé teszik, hogy hamarabb kezdhessünk el dolgozni és kézzelfogható szakma legyen a kezünkben.

MILYEN ELLÁTÁSOKRA JOGOSULT AZ OKJ KÉPZÉSEK VALAMELYIKÉRE JÁRÓ SZEMÉLY?
Sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy milyen pénzbeli segítséget kaphatunk az államtól, ha valamelyik OKJ-s képzésre járunk. Az első és legfontosabb a családi pótlék, mely legfeljebb annak az évnek a végéig jár, amelyben betöltjük a 20. életévünket. Vagyis családi pótlék jár akkor, ha középiskolába (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) járunk, de akkor is ha azt már befejeztük és iskolai rendszerben tanulunk tovább, akár nappali, esti vagy levelező formájú képzésben. Ugyanakkor nem jár családi pótlék sem a felsőoktatás, sem a felsőfokú szakképzés idejére, de a jogosultságnak az is feltétele, hogy ne rendelkezzünk rendszeres jövedelemmel. Mindenképpen jár az árvaellátás a 16. életévünkig, utána pedig csak akkor, ha egy közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán végezzük tanulmányainkat. Ez igaz az OKJ-s képzések idejére is. Iskolarendszerű képzések esetén jár a diákigazolvány is.

Fontos információk az OKJ-ről
Az Országos Képzési Jegyzék minden olyan képzést tartalmaz, melyek államilag elismertek, tehát az egész országban használható papírt adnak. A jegyzék igen széles skáláját nyújtja a szakmai képzéseknek, választhatsz szakmát a virágkötőtől a mérlegképes könyvelőig, az informatikai rendszergazdától a műkörömépítőig.

A lista képzéseiről a kamarák és a munkaadók javaslatai alapján több intézet és a nemzetgazdasági miniszter dönt. Döntésükben közrejátszik az is, hogy éppen milyen képzettségre van szükség a munkaerőpiacon Milyen szintű képzettségnek felel meg egy OKJ-s képzés? A skála meglehetősen széles. Vannak olyanok, amelyek nem igényelnek iskolai végzettséget, és valamilyen fizikai munka betöltésére alkalmasak, de léteznek például felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések is.

De melyik képzést érdemes választani? Először is érdemes körülnézni, hogy milyen képzettségekre van szükség aktuálisan a munkaerőpiacon. Sajnos vannak olyan képzések is, melyekre nem érdemes jelentkezned. Nem azért, mert felesleges tudást nyújtanak, hanem mert egyes területeken kevés az OKJ-s végzettség: elsősorban diplomásoknak van esélyük az állásokra. Példaképpen említhetők a menedzser jellegű képzések. Nem mellékes továbbá, hogy mennyibe kerülnek a képzések. 2015-től nem csak az első, hanem a második szakképesítés megszerzése is teljesen ingyenes. Az iskolarendszerű képzés hossza jellemzően 2 év.

Az elhelyezkedési lehetőségekről
A pályaválasztáskor mindig figyelembe kell venni, hogy olyan szakmát válasszunk, mellyel olyan tudást szerezhetünk meg, amivel később könnyedén elhelyezkedhetünk és amivel jól is kereshetünk. Sajnos ehhez nem elég a statisztikákat és a kimutatásokat böngészni, hanem esélyeinket, lehetőségeinket saját tulajdonságaink és képességeink alapján kell mérlegelni. De bizonyos tendenciákat is figyelembe kell vennünk. Például: Ha alacsonyabb iskolai képzettséggel rendelkezünk, akkor a piaci belépési esélyeink folyamatosan romlanak. Ezért érdemes minimum egy érettségivel a kezünkben szakmát keresni. A munkaerőpiacon még mindig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esélyei a legjobbak.

Ha a közép- és felsőfokú szakmákat nézzük, akkor a reál szakmáknál figyelhető meg nagyobb hiány, az ilyen képzettséggel rendelkezők tehát jó eséllyel találnak majd munkát. Egyre inkább felértékelődnek a keresztirányú tudással rendelkező szakemberek. Ez azt jelenti, hogy könnyebben boldogul az, aki szakmai tudása mellett menedzseri, üzletvezetői képességekkel, tudással is rendelkezik. Keresik az informatikusokat is, de főleg azokat, akik képesek önálló munkavégzésre, akik nem csak le tudnak programozni egy adott feladatot, de át is látják a készítendő rendszert.

A munkaerőpiac egyre inkább megköveteli a kulcskompetenciákat és az alapvető ismereteket (idegen nyelv ismerete, számítógép felhasználó szintű ismerete, jogosítvány, tájékozódó-képesség stb.). Egyre inkább figyelembe veszik azt is, hogy az adott képzést melyik intézményben végeztük el. A pénzkereset nagyban függ attól is, hogy milyen cégnél, vállalatnál helyezkedünk el. A legtöbb fizikai szakmában jók az elhelyezkedési esélyek. Különösen igaz ez az úgynevezett hiányszakmákban. Az építőipari, gép- és fémipari szakmák nagy részében nagy a kereslet a jó szakmunkások iránt.

Támogatóink:

ginop támogató logó
móra vitál támogató logó
Jelentkezés